Az alábbi linken már letölthető a „Kiscsőszi élet” falu újság első száma.
Kiscsőszi „Nyújtott kőtt”
A falusi ünnepek és általában az ünnepek alkalmával az asztalokról soha sem hiányzott az édesség. Nagy családok lévén, főként a laktatóbbak és a terjedelmesebb méretűek részesültek előnyben. Ezek pedig leginkább a kelt tészták voltak.
Gyakran sütöttek anyáink, nagyanyáink rétest- ez annak kelt tésztából készült változata.
Nálunk a kelt tésztánál lágyabbra kidolgozott tésztát kelesztették majd rétesszerűen kinyújtották, fahéjas cukorral megszórták, olvasztott zsírral, tejföl-tojás-cukor keverékével meglocsolták, majd rétes-szerűen felcsavarták. Zsírozott tepsibe , annak méretére vágott darabokat egymás mellé helyezték. Meglocsolták a maradék tejfölös keverékkel és forró sütőben ropogós, pirosra sütötték. Tetejét még melegen porcukorral is megszórták.
Nagyanyáink, édesanyáink sokszorosan kipróbált ételei mindenkit nosztalgiával töltenek el. Egyre kevésbé találkozunk sajnos ma már a régi, kedvelt, gyakran fogyasztott ételekkel.
Újabbnál újabb sütemények kerülnek ki a világ minden táján az ínyesmesterek kezei alól, azonban a hazai ízeket csak szűkebb pátriánk háza táján eleveníthetjük fel, tanulhatjuk meg leshetjük el, amíg még vannak olyanok, akiktől lehet.
A nyújtott kött kiscsőszön ismert formájával más vidékeken nem találkozhatunk, kifejezetten helyi jellegzetesség, melyet a közép korosztályt képviselő asszonyok közül is el tudnak készíteni néhányan.
Recept:
Kelt rétes
Hozzávalók:
90 dkg liszt
4dkg élesztő
kb.fél liter langyos tej
2 ek. cukor
1/2 tk.só
2 ek.tejföl
3 ek.olaj,vagy olvasztott zsír/ én ezzel szoktam/
1 egész tojás
Tölteléke:
kristálycukor-fahéj keveréke
Kb.1,5-2 pohár nagy tejföl, amibe kb. 2 kanál cukrot és 2 egész tojást keverünk,
kb.20 dkg olvasztott zsír, vagy olaj
Elkészítése:
Ha már sütött kelt tésztát, akkor tudja, hogyan kell kidolgozni.
/Élesztőt a cukros tejben felfuttatni-bele a nem hideg liszt közepébe, hozzá a többi belevalót, majd addig dagasztjuk a többi tejet hozzáadva, amíg fényes nem lesz a tészta. Lágyabbnak kell lenni, mint a kalács tésztájának./
Három egyforma részre osztjuk. Mindegyiket átgyúrva 30-40 percig pihentetjük. Én vékonyan a tetejét le szoktam kenni olvasztott zsírral, konyharuhával letakarom, különben mire a 3-ra sor kerül, megrepedezik és nem lehet szépen nyújtani. Lehet nagyobb edénnyel letakarni-akkor nem kell zsír.
Az asztalt leterítjük lehetőleg nehéz terítővel, közepét meglisztezve a közepére rakjuk a sorrendben kidolgozott tésztát. Megkenjük olvasztott zsírral és kézfejjel alányúlva középről kifelé vékonyra kinyújtjuk. Megszórjuk a fahéjas cukorral, meglocsoljuk a tejfölös keverékkel. Két oldalát középre „dobjuk”-egy gyors mozdulattal/, és ezt a két részt is meglocsoljuk zsírral, fahéjas cuk./, tejföllel és mindkét oldalról középre sodorjuk a terítő segítségével. Az asztalról lelógó részt egy segítővel az asztal széléig húzatjuk és ezeket a részeket is ugyanúgy „töltjük”, mint az elején. A töltelék ne legyen túl sok, mert így is folyik ki a felolvadt cukorból.
Vékonyan kizsírozott tepsibe darabolva, nem összenyomva, de egymáshoz tapadóan rakjuk és még legalább egy negyed órát kelesztjük. A hajtások közepét a maradék tejfölös keverékkel meglocsolom. Azért maradék, mert addigra mindhárom elkészül, mire az első megkel. /Előmelegített sütőben/ 180 fokon szép pirosra sütjük. Langyosan megszórjuk porcukorral és tetszőleges darabokra vágjuk.
Hogy mekkora az asztalunk az meghatározza, hogy hány darabra osszuk fel az egész tésztát. Az enyém 80X80-as.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
I. és II. világháborús emlékmű
A templomkertben áll az I .és II. világháború helyi áldozatainak emléktáblája.
Kiscsőszi Interaktív Faluház létesítménye és a hozzá kapcsolódó hagyományápoló tevékenység
A Kiscsőszi Interaktív Faluház nem a megérinthetetlen régiségek gyűjteményének háza, hanem az élő hagyomány kipróbálásának, átélésének színtere. A kertben épült hatalmas táncpajtában valós formájában és hangulatában lehet megrendezni a régi idők táncos báljait. Az istállóban lovak várják a frissen kaszált lucernát; a lakóházi részben összegyűjtött bútorok, berendezési tárgyak és az épületelemek a térségre jellemző hagyományokat tükrözik. A pajta mögötti területen a lovak számára kialakított szabad karám található. A Múzeum első szobája az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület egyik fő közösségi tere. Táncos és zenei archívumuk, az ott fellelhető néprajzi kiadványok, valamint szakfolyóiratok mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőek, szakmai célokra felhasználhatóak.
Leírása:
Interaktív Falumúzeum Kiscsősz, Kossuth Lajos u. 7.
Több éves álom vált valóra a Kiscsőszi Interaktív Falumúzeum megnyitásával. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület a falu egyik legromosabb, legrégebbi házát varázsolta újjá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásának köszönhetően.
Ez az épület nem a megérinthetetlen régiségek gyűjteményének háza, hanem az élő hagyomány kipróbálásának, átélésének színtere. A kertben épült hatalmas tánc-pajtában valós formájában és hangulatában lehet megrendezni a régi idők táncos báljait, a vendégek igazi csűrdöngölőt járhatnak. Az istállóban lovak várják a frissen kaszált lucernát, hogy később nyereg alatt, vagy kocsi előtt hálálhassák meg a gondoskodást.
A lakóházi részben összegyűjtött bútorok, berendezési tárgyak és az épületelemek a térségre jellemző hagyományokat tükrözik. A konyhából fűthető és a szobát melegítő kemencében elkészülhet a friss kenyér és más régi ételféleségek. A nyitott kéménybe felérkező hideg akácfüstön ínycsiklandó sonkát és kolbászt készíthetünk.
A Múzeumot Egyesületünk tagjai folyamatosan működtetik, bármikor látogatható. Képzéseink, táboraink alkalmával az épületet igénybe vesszük, használjuk.
Alant néhány fotóval kísérjük végig a beruházás történetét.
A felújítás előtt….
Az épület 2008-ban került az Egyesület birtokába, ekkor nyújtottuk be pályázatunkat.
 |
 |
Az udvart csak nagy csizmában lehetett megközelíteni. A falak omladoztak, a tető beázott, a nyílászárók már rég eltűntek.
Pajtafesztivál és kiállítás a még romosan álló ház udvarán, 2010 nyarán.
Paripáink a mostoha körülmények ellenére is szerettek nálunk lakni.
A tervek…
 |
 |
…és a megvalósítás utáni állapot.
A lakórész és a gazdasági épület.
Az udvar, háttérben a táncpajtával.
A gémeskút, melynek vasalatát Csík Tamás, csabrendeki kovácsmester készítette. Erre a munkájára 2011-ben a Népművészet Ifjú Mestere díjat kapta.
Hagyományosan berendezett lakószoba.
Első vendég kiállításaink, melyeket a Cifra Műhely kulturális Egyesületnek, Bánhelyi József fotóművésznek, Csík Tamás kovácsmesternek, Bardon Réka népművésznek, a Népművészet Ifjú Mesterének, Apáti Zoltán fazekas mesternek és Kardos Róbert fafaragó mesternek köszönhetünk.
 |
 |
Az összkomfortos istálló. Vénusz, Villám (gidránok), Hangos (lipicai félvér), Álmos, Kis Holló, Táncos (nóniuszok), Nagy Holló és Saci (magyar hidegvérűek) otthona. Törekszünk a hagyományosan magyar lófajták bemutatására.
Néhány fotó az átadási ünnepségről.
 |
 |
A térség polgármesterei, országgyűlési képviselői is megtiszteltek minket a jelenlétükkel.
Bali Tibor plébános úr felszenteli a Múzeumot.
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára avatóbeszédének elmondása után nagybőgőt ragadott és kísérőzenekarával húzta a talpalávalót az első múzeumi műsoron.
 |
 |
Az első előadás és táncház a Múzeum kertjében lévő Táncpajtában.
Az elmúlt két évben rengetegen látogattak el Kiscsőszre, a Kiscsőszi Pajtafesztiválra, táncos táborainkra, képzéseinkre.
Az épület rendelkezik megfelelő szociális helyiségekkel, így nagyobb létszámú vendég fogadására is alkalmas. Női és férfi mosdóiban tusolásra is van lehetőség, ezzel javítjuk a nyári időszakban az ilyen típusú szolgáltatások minőségét.
A hely különlegessége, hogy az istállók környékén, a pajta mellett, az udvaron különböző használati tárgyak sorakoznak, melyek kiállítási látvány helyett valóságos munkaeszközként funkcionálnak. A látogatók így akár ki is próbálhatják ezeket. Mivel a trágyadomb szintén az épület közelében van, általában ezzel kapcsolatos „nemes” feladattal kezdjük város vendégeink „beszoktatását”. A pajta mögötti területen a lovak számára kialakított szabad karám található. Itt töltik lovaink idejük nagy részét. Rendelkezünk lovas kocsikkal is, melyek lehetővé teszik csoportos, hagyományos hangulatú lovas kirándulások megrendezését.
 |
 |
 |
 |
A Múzeum első szobája egyben egyesületünk irodája. Az irodában rendelkezünk a digitalizáláshoz, zenei és filmes archiváláshoz, szerkesztéshez szükséges eszközökkel, megfelelő színvonalú irodai felszerelésekkel.
Táncos és zenei archívumunk, szakirodalom, néprajzi kiadvány, szakfolyóirat gyűjteményünk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, szakmai célokra felhasználható.
A Múzeumhoz kötődő tevékenység
Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület évtizedes szervezői múlttal rendelkezik. Tevékenységének fő célja a néphagyományhoz kötődő értékek felkutatása, ápolása és visszatelepítése a falvas környezetbe.
A Kiscsőszön kialakított képző-bemutató helyszín nem csak a helyi iskolások, óvodások és felnőttek számára érdekes, hanem az ország távolabbi vidékeiről, de a határokon túlról is gyakran látogatnak hozzánk magyar emberek, vagy olyan külföldiek, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt.
Az intézmény a térségben zajló képzési, oktatási programjaink bázisa is. Módszertani anyagaink, médiatárunk, saját kiadványaink segítséget nyújtanak a néptánccal, népzenével foglalkozó tanárok, oktatók számára.
A múzeumban és környékén zajló hagyományos paraszti élet és gazdálkodás egy élő bemutató helyszínné változtatja az építményt, amely a nap bármely szakaszában látogatható. A hagyományos deszkapajta lehetővé teszi, hogy a táncfoglalkozások, nyári táncos és zenei táborok résztvevői kis időre visszakalandozzanak az időben a hagyományaink kialakulásának környezeti állapotai közé.
A Kiscsőszi Interaktív Faluház a múzeumi szerepén túl igazi közösségteremtő, közösségnevelő helyszín, mely meghatározza Veszprém Megye néptáncos és népzenei életét. A megye szinte minden néptánccsoportja rendszeresen ellátogat táborainkba, képzéseinkre. A létesítmény éppen ezért véleményünk szerint a Veszprém megyei népművészeti élet egyik legjelentősebb bázisa.
Kovács Tiborné természetből fakadó gyógyászati tudása, gyógyteái, kenőcsei
A gyógyszerként használt kémiai anyagok ismertté vált utó- és mellékhatásai miatt ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a gyógynövények. Ezek a növények a szervezetbe juttatott természetes anyagok által a szervezet saját belső szabályozási és egyensúly-helyreállítási folyamatait segítik, erősítik. Kellő szakismerettel alkalmazva jó eredménnyel használhatók a betegségek megelőzésére, gyógyítására. A kiscsőszi Kovács Tiborné önképzéssel, a gyógynövényismerethez kapcsolódó gazdag szakirodalom beszerzésével és tanulmányozásával olyan tudásra tett szert, amelyek alapján tulajdonképpen újjáélesztette a füvesemberek tradicionális képességeit.
Megtalálta a határban még fellelhető növényeket, amelyek gyógyhatással rendelkeznek. Ezek gyűjtésével, különböző féle felhasználási módjával hozzájárul a mai vegyszeres világ hatásainak mérsékléséhez.
Bornemissza Jenő pedagógiai munkája
Bornemissza Jenő Takácsiban született 1919-ben. Matematika-ének szakos tanárként végzett.1940-től 25 éven át Kiscsőszön tanított 1-6. osztályosokat; egyszerre 70 diáknak minden tantárgyat (osztatlan iskola). Felsőcsatáron az általa vezetett kórus éveken át aranyoklevelet szerzett. Nyugdíj előtti éveiben Szombathelyen iskolaigazgató volt. Generációkat oktatott, amelyeknek tagjai biztos tudást szereztek a kezei alatt. Abszolút hallással rendelkezett, énekszeretetével és -tudásával sokakat megfertőzött. A volt iskola épületének falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
Bornemissza Jenő a település életének egyik nagy személyisége volt, örökül hagyta azt a tudást, mely a a kiscsőszi embereket az élet útján elindította. Tanításának köszönhetően sok sikeres kiscsőszi él a világ különböző részeiben.
Szűcs Lajos kovácsmester tudása
Kiscsőszön 1941-től 1958-ig Zsupányi István volt a falu kovácsa. 1959-től a termelőszövetkezetben dolgozott, s mivel ez volt az ipari tanulók gyakorlati képzésének kijelölt helye, így a kovácstanulók nála sajátították el a mesterség csínját-bínját. Szűcs Lajos is ezen tanulók körébe tartozott. Utóbbi saját otthonában kialakított egy kovácsműhelyt – igaz már egy kicsit modernizált változatban: a tüzet például már nem fújtatóval, hanem ventillátorral szította. Precíz, biztos kézzel készítette el a vasmunkákat: záróvizsgájára – kocsilőcs vasalása – a Szakma Ifjú Mestere elismerést kapta. Ma már csak inkább hobbiból, baráti segítségként vállalja szerszámok javítását, élezését, karbantartását.
Munkássága:
Kiscsőszön 1941-től 1958-ig Zsupányi István volt a falu kovácsa. 1959-től a termelőszövetkezetben dolgozott, s mivel a termelőszövetkezet volt az ipari tanulók gyakorlati képzésének kijelölt helye, így a kovácstanulók az 1968. október12-én bekövetkezett haláláig nála sajátították el a kovácsmesterség csínját-bínját.
Ezek közé a tanulók közé került be a kiscsőszi Szűcs Lajos is.
Eleinte a még állattartással foglalkozó helybeli gazdák mezőgazdasági eszközeinek készítését, javítását végezték, lovakat patkoltak, később a szövetkezetben a gépek traktorekék, fogasok adtak munkát nekik. A mester halála után a szerszámok egy részét kisajátították- de ő is örökölt belőlük.
Saját otthonában kialakított egy kovácsműhelyt – igaz már egy kicsit modernizált változatban. A tüzet már nem fújtatóval, hanem villanymotor ventillátorral szította.
Precíz, biztos kézzel készítette el a vasmunkákat.
Záróvizsgájára-kocsilőcs vasalása- a Szakma Ifjú Mestere elismerést kapta.
Mára a korábbi két helybeli végzett kovácsból csak ő foglalkozik ezzel a tevékenységgel.
Egészségi állapota miatt lerokkantosították- így ma már csak inkább hobbiból, baráti segítségként szerszámok javítását, élezését, karbantartását végzi el.
A volt kovácsműhely épülete
Szűcs Lajos a falu régi tudást őrző mesterembere. Az általa készített munkaeszközök a falu minden házánál megtalálhatóak. Tudása sajnos nem öröklődik tovább, éppen ezért fontos munkásságát életében helyi értékké nyilvánítani.
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
||