Kiscsőszi „Nyújtott kőtt”

A falusi ünnepek és általában az ünnepek alkalmával az asztalokról soha sem hiányzott az édesség. Nagy családok lévén, főként a laktatóbbak és a terjedelmesebb méretűek  részesültek előnyben. Ezek pedig leginkább a kelt tészták voltak.

Gyakran sütöttek  anyáink, nagyanyáink rétest- ez annak kelt tésztából készült változata.

Nálunk a  kelt tésztánál lágyabbra kidolgozott tésztát kelesztették majd  rétesszerűen kinyújtották, fahéjas cukorral megszórták, olvasztott zsírral, tejföl-tojás-cukor keverékével meglocsolták, majd rétes-szerűen felcsavarták. Zsírozott tepsibe , annak méretére vágott darabokat egymás mellé helyezték. Meglocsolták a maradék tejfölös keverékkel és forró sütőben ropogós, pirosra sütötték. Tetejét még melegen porcukorral is megszórták. read more

Kiscsőszi Interaktív Faluház létesítménye és a hozzá kapcsolódó hagyományápoló tevékenység

A Kiscsőszi Interaktív Faluház nem a megérinthetetlen régiségek gyűjteményének háza, hanem az élő hagyomány kipróbálásának, átélésének színtere. A kertben épült hatalmas táncpajtában valós formájában és hangulatában lehet megrendezni a régi idők táncos báljait. Az istállóban lovak várják a frissen kaszált lucernát; a lakóházi részben összegyűjtött bútorok, berendezési tárgyak és az épületelemek a térségre jellemző hagyományokat tükrözik. A pajta mögötti területen a lovak számára kialakított szabad karám található. A Múzeum első szobája az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület egyik fő közösségi tere. Táncos és zenei archívumuk, az ott fellelhető néprajzi kiadványok, valamint szakfolyóiratok mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőek, szakmai célokra felhasználhatóak. read more

Kovács Tiborné természetből fakadó gyógyászati tudása, gyógyteái, kenőcsei

A gyógyszerként használt kémiai anyagok ismertté vált utó- és mellékhatásai miatt ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a gyógynövények. Ezek a növények a szervezetbe juttatott természetes anyagok által a szervezet saját belső szabályozási és egyensúly-helyreállítási folyamatait segítik, erősítik. Kellő szakismerettel alkalmazva jó eredménnyel használhatók a betegségek megelőzésére, gyógyítására. A kiscsőszi Kovács Tiborné önképzéssel, a gyógynövényismerethez kapcsolódó gazdag szakirodalom beszerzésével és tanulmányozásával olyan tudásra tett szert, amelyek alapján tulajdonképpen újjáélesztette a füvesemberek tradicionális képességeit. read more

Bornemissza Jenő pedagógiai munkája

Bornemissza Jenő Takácsiban született 1919-ben. Matematika-ének szakos tanárként végzett.1940-től 25 éven át Kiscsőszön tanított 1-6. osztályosokat; egyszerre 70 diáknak minden tantárgyat (osztatlan iskola). Felsőcsatáron az általa vezetett kórus éveken át aranyoklevelet szerzett. Nyugdíj előtti éveiben Szombathelyen iskolaigazgató volt. Generációkat oktatott, amelyeknek tagjai biztos tudást szereztek a kezei alatt. Abszolút hallással rendelkezett, énekszeretetével és -tudásával sokakat megfertőzött. A volt iskola épületének falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. read more

Szűcs Lajos kovácsmester tudása

Kiscsőszön 1941-től 1958-ig Zsupányi István volt a falu kovácsa. 1959-től a termelőszövetkezetben dolgozott, s mivel ez volt az ipari tanulók gyakorlati képzésének kijelölt helye, így a kovácstanulók nála sajátították el a mesterség csínját-bínját. Szűcs Lajos is ezen tanulók körébe tartozott. Utóbbi saját otthonában kialakított egy kovácsműhelyt – igaz már egy kicsit modernizált változatban: a tüzet például már nem fújtatóval, hanem ventillátorral szította. Precíz, biztos kézzel készítette el a vasmunkákat: záróvizsgájára – kocsilőcs vasalása – a Szakma Ifjú Mestere elismerést kapta. Ma már csak inkább hobbiból, baráti segítségként vállalja szerszámok javítását, élezését, karbantartását. read more

Tóth Sándor munkássága, öröksége

Tóth Sándor 1923. szeptember 1-én született Pápán Vesztróci Sándorként. Édesanyja, Vesztróci Piroska lányfejjel hozta a világra, s két hetes korában Kiscsőszre jött vele a nagyanyjához. Sanyi bácsit a dédnagymama nevelte. „Teknőbe ringatott, cuclin nevelt”–mondta később. 6 éves volt, amikor bemutatták neki az édesapját. Édesanyja 1933-ban összeházasodott Molnár Lajossal, aki a nevére akarta venni, s Pestre vinni. Ő maga azonban nem akart elköltözni, a szalmakazal tetejére bújt előlük. A kiscsőszi iskolában járt 6 osztályt, az éneken kívül minden tantárgyból jeles volt. Aktívan részt vett a fiatalok szervezte programokban, színdarabokat tanultak be, s adtak elő. Ehhez a hobbihoz egész életében hű maradt. Később kitanulta a kosárfonó mesterséget, nyugdíjas éveiben elsőként segített anyagot gyűjteni a helytörténeti gyűjteményhez, és ő az, aki vállalta az I. Kiscsőszi Pajtafesztivál alkalmával rendezett ideiglenes kiállítás megnyitását is. Verset, beszédet mondott az Öregek Napján, mesélt a falu hagyományairól, népszokásairól. Sok segítséget adott a Betlehemes játékok felidézéséhez, a pásztorolás hagyományának felújításához is. read more